Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)
10. Bronzlelet Rohodon /1910/
micsodája, kétségbe voltam esve, mert a kegyelmes grófnővel szemben tanusitott pimasz viselkedésem miatt a leletet elkérni átallottam. Hát hogyne átallottam volna, mikor két év előtt a grófnő, akivel már tiz év óta nem voltam szerencsés találkozhatni, egy francia nyelven irott könyvet küldött nekem, amely egy magyar származású zseniális homeopata más szóval szuggestióval gyógyitó néhai dr. Gruba nevü doktornak viaelt dolgait azedi betűre, aki Napóleonnak, bibornokoknak, hercegeknek volt kedvelt bolonditója. Szorultságomban eazembe jutott, hogy hát én testestől-lelkestől jó katholikus ember vagyok; tehát ha minden lopásomat, csalásomat, rablásomat, számtalan gyilkosságaimat, mert hiszen doktor is volnék vagy mi, bünbánólag meggyónom; egy rakás miatyánkot, üdvözlégyet, hiszek egyet elmondok, újra kezdhetem huncutságaimat, legjobb lesz ekként cselekedni. így is cselekedve, körülbelől ilyen formán irtam meg bűnbocsánatot kérő levelemet. "Valamint a hollót a világ összes szappanjával fehérre mosni nem lehet, azonképpen a világnak összes hazugságaival én sem vagyok képes magamat tisztázni azon mulasztásomért, melyet a kegyelmes asszony által küldött könyvnek meg nem köszönésével elkövettem. Aki ezt 24 órán belül meg nem teszi, becsületét éppen ugy elfuccsolta, mint aki kártya adósságát 24 óra alatt ki nem egyenlíti." Kértem, hogy bánjanak velem el olyan kegyetlenül, mint ahogy a vármegyében elterjedt anekdota szerint, "si non e vero, ben trovato" egy határtalan jóságáról hires főúri család - amelyhez hála és meleg barátság füz - tett a tótos beszédű tisztartójukhoz, aki mikor Debrecenben a Bika szállodában 30000 forintjukat az utolsó krajcárig kártyán elvesztette, eként számolt be. "Piz nincs"! kártya elvitte! Tessik felakasztani, vagy megnyúzatni. Punktum!" "Hallja maga! Most az egyszer megbocsátunk, de magára többé eladást nem bízunk."
