Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

10. Bronzlelet Rohodon /1910/

10. Bronzlelet Rohodon A mult századnak harmincas ereiben Hallatadtban felső Ausztriában egy nagy terjedelmű őskori temetőben mintegy 2000 sirt kutattak át, melyekből egyebek között pár száz 10-15 liter űrtartalmú, diszes alakú bronz fazék, néhány két guzsu bronzbogrács és a kurdiakhoz /Tolna m./ hasonló bronzreder került. A fegyvereknek pengéje ós más szúró, vágó eszközök azonban nem bronzból, hanem az ezen célra alkalmasabb vasból voltak készülve. Megállapították, hogy ezen temető a Krisztus születése előtti évezrednek elején népesült be, valamint azt is, hogy ezen kultúra valahonnan délkeletről Etrurian át származott oda ós terjedt szét onnan a azélrőzsának minden irányában. El is nevezték eleinte hallstadti korszaknak, későbben hallstadti kultúrának, ujabb időben már szerényebben és helyesen korai vaskorszaknak. Lehetséges, de nem bebizonyítható az, hogy ezen hozzánk keletről behatoló kultúra a Nyírből származott Hallstadtba, de dönthetetlenül bebizonyítható az, hogy nem Hallstadt felől került hozzánk. Lássuk csak. A mult századnak közepén Hajdúböszörményben egy rakáson, a hallstadtiakhoz alakra teljesen hasonló, de trébeléssel ékesen diszitett bronzfazekat /situla/, két guzsos bográcsot /cysta/, a kurdiakhoz hasonló vedret, két bronzsisakot, némelyek szerint 20, mások szerint 30 bronzkardot találtak, vasnak azonban nyomát sem. A hallstadti edények többnyire diszités nélküliek,tehát nem díszedények, hanem profán célra, sófőzésre használt fazekak voltak. Muzeumunkban van egy bronzfazék, amely alakra, nagyságra éa díszítésre nézve ikertestvére a böszörményinek, me-