Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

8. Csevegés múzeumunk érdekében is I-II. /1909/

8. Csevegés muzeumunk érdekében is I. Ezen, "ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes" ravasz titulus alatt a mult évben a "NyirvidékT'-ben egy cikksorozat jelent meg, amely aztán félbe szakadt és még lucaszék sem lett belőle. Igaz, hogy a tartalma többnyire butaság volt, de a cím alatt fondor diplomata lappang, akibe talán még a "Nap" újság sem tudna belekötni, de csak talán, mert a sárba rántásnak nagymesterei szerint az Úristenen kivül mindenbe és mindenkibe hasznos lehet belekötni. Ez olyan világos mint a "Nap", amelyet Nick Carterrel, Sherlock Holmessel, Buffalo Billel együtt minden, silabizálni tudó ember a hiszem farkán lovagolva mohon szokott falni. Az az "is" szócska erős vár! Tüskén-bokron át lehet vele baj nélkül ugrálni és tücsköt-bogár

at össze lehet védelme alatt hordani megtámadásnak veazélve nélkül. Miért szakadt tehát mégis félbe a csevegés? Azért, mert azt tapasztaltam, hogy ha esőért imádkozunk, szárazságot kapunk; ha pedig kárálunk az esőre,bőrig ázunk. Be kell menekülni a szobába, ahol pedig aztán elázunk. Mig hengerbuckákat hányva nem csevegtem, rimánkodtam muzeumunk érdekében, elég bőven hullott az áldás. A csevegés ideje alatt pedig a források bedugultak; de nem tudták hermetice betömni, mert innen-onnan még is csak cseppent valami a silent í um alatt. Legérdekesebb egy ép, bronzkorszaki, 47 cm magas cserép hamvveder, melynek aljában égetett ember csontok voltak. Akkor is fordított világ lehetett, mert az edény fenekével felfelé, szájával lefelé volt elhelyezve. Társa egy párját ritkító, külső felületén csücsökkel díszített kis tálka volt.