Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

7. Csevegés múzeumunk érdekében is I-V. /1908/

igen nagy szoba nyillott. A pitvarban egy billiard mekkorasá­gu alacsony tűzhely felett a kémény aljából"kártya ötös rend­ben" láncon fityegő ragyogó tiszta bográcsok csüngöttek. Tűznek se hire, se hamva. A gazdasszony mondja: "Nincs Itthon a gazda. Tessék e­lül-belül kerülni." Pár perc múlva, minden zaj nélkül jöttek a bojtárok. Sült - nyársokon malac, pulyka, liba. - Fótt a bog­rácsokban olyan vacsora, a mely után még Ferencz József is meg­nyalhatta volna a száját. De a mig ez végbe ment, bementünk a másik szobába, ­a szentélybe. Itten nem szőnyeg, hanem matrac borította a pa­dozatot, de fél ember magasságban a falakat is. Megtudtuk, hogy a "Petri gulyás" Írni olvasni nem tudván, de a világ folyásáról érdeklődvén, egy iró diákot tar­tott, a kivel a matráczokon együtt hencseregve Igyekezett szel­lemi felszínre vergődni, a mi pedig némelyek szerint felesle­ges, sőt megszégyenitőnek tartja azt, hogy valamit tanuljon, mert ősei érdemekkel szerezték meg kutyabőrüket; sértés lenne tehát az ősöket ösmeretekben, sőt talán még erényekben is túl­szárnyalni, mert hát "Én magyar nemes vagyok!" "Kártya, leány, szusz Elég mint a fidibusz" Kíváncsi vagyok arra, hogy miként fogok viaszabotor­kálni az ős halmokhoz. "Nichts für Ungut." Ezt mondja a magyar. /Megjelent:Nyirvidék,XXIX.évf.45.sz., 1908.nov.8, 2-3. 1./

Next

/
Thumbnails
Contents