Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)
6. A vármegyei őshalmokról /1908/.
A hatalmas fejedelem, aki Kr.u. 294-ben 70000 harcost vezethetett a Tisza mellékéről Philippopolis alá Decius császárnak tönkre verésére, nyilván azért temetkezett tüntetőleg szegényesen, hogy siri nyugalmát biztosítsa. A császárszállási 6 méter magas "Névtelen 1 * halomnak középmagasságában szintén egy áldozat csontvázát találtunk. Kellette egy körülbelől 2 méter hosazu, egy méter azéles, 30 cm. mély, tenyérnyi vastag, de már hamuszínű rostokká vált faládát, amelyben a környező igen kemény földtömegtől eltérőleg hamuszerü puha földnél egyebet nem találtunk, körülötte itt-ott kisebb-nagyobb kréta darabokat. Ha méter mélységben fejjel nyugotnak, lábbal keletnek, hanyatfekvő kinyújtóztatott helyzetben egy hatalmas 200 cm. hosszú csontváz feküdt koporsónak nyoma nélkül. Egyszóval semmit, de semmit sem leltünk, amely a halom származási korát csak gyanítani is engedte volna. A halom tömegében egy kis ércsalakot leltünk, tehát nem a kőkorszakból származik. A tiszaeszlári határban, gróf Deasewffy Miklós birtokán, gróf Fongrácz Jenő és a grófnék közreműködésével a "Potty halmot" ástuk meg. A hat méter magas halomnak felső fele fekete földből, az alsó fele élesen határolva sárga földből állott. Ezen két rétegnek határán, a halomnak közép függélyes vonalában, zsugorított, oldalt fekvő helyzetben, simára agyaggal kitapasztott hosszas négyszögű helyen, melyet három ujnyi vályuszerü mélyedés határolt, függélyesen elhelyezett deszkák képezték a koporsót, valamint a fedelet is, de amelyek már teljesen el voltak korhadva. A tetem azonban a 8imára tapasztott csupasz földön feküdt. Egyebet nem találtunk,mint füle mellett a "Fekete halomban" találthoz teljesen hasonló fülbevalót. Ezen sir előtt ugyanazon síkban egy gyermeknek és csontból készült nyakgyöngyeinek égetett maradványait. A tetemnek lábaitól jobbra egy lépésnyi távolságban és
