Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

án Nagy Sándor honvédserege Debrecen alatt súlyos veresé­get szenvedett, augusztus 8-án az egész megye területe szoros orosz megszállás alá került. Az orosz megszálló haderővel együtt érkezett Brevenyák Ferenc, a megye csá­szári és királyi biztosa. Az orosz hadmozgások állandóak voltak egészen szeptember végéig. Ekkor hagyták el az o­rosz haderő utolsó egységei a környéket. Az orosz meg­szállást követte az osztrák császári erők jövetele és a magyarság elleni féktelen megtorlás. Drevenyák Ferenc megyei császári biztos irányitotta az irtóhadjáratot. Napjainkban is sok megvan még a köz­eégi, illetve megyei levéltárban ezekből a rendeletekből. Az üldözések során Borsányi Bors Jánost, a lelkes, haza­fias ref. papot is kitették az állásából. A község jegy­zőjét felfüggesztették. A volt honvédeket vagy az osztrák haderőbe sorozták be, és Ausztria távoli részeibe hurcol­ták, vagy bebörtönözték. A szabadságharcra vonatkozó ira­tokat és hivatalos feljegyzéseket megsemmisitették. Volt honvédek összeszedését célozta az is, hogy a Bach-kor­szakban az elnyomás korában nem engedélyezték a nősülést, kérvényezés és annak igazolása nélkül, hogy a nősülendő vőlegény nem volt a szabadságharc alatt honvéd. Ezekből az időkből sok ilyen, a császári hivatalok által már ke­zelt kérvény található a szentmihályi ref. egyház irattá­rában. 10. Az elnyomás alatt A szabadságharcot követő években a jobbágyi terhek felújítása ismét felkeltették az izgalmakat. 1850-ber. az 87.

Next

/
Thumbnails
Contents