Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

nem azé volt a föld, aki dolgozta. Elvehette tőle a földesúr. Nem egyszer megtörtént, hogy a jobbágy, aki ma vice n dolgozott a község határában, másnap már az uraság által hivatva megtudta, hogy a föld, melyen eddig szántott, más jobbágynak adatott át". ' + + + Az 1842. évben az uraság a zsidók bevándorlása és megtelepedése érdekében leirt az elöljárósághoz és elrendelte a zsidók összeírását. Az 1846. évben kezdte meg működését a római katholikus egyház népiskolája, melynek létesítését az uraság kezdeményezte. Telkét ie ő adta és az épitetés anyagi fedezetéről is ő gondoskodott. Ugyanekkor a kastélyhoz egy kápolnát építtetett, mely egyben a község katolikus lakosságának is templomul szolgált. '' + + + Meg kell emlékezni a község szempontjából döntően fontos Tisza-szabályozás megindulásáról. Az eddig szabályozatlan folyó ugyanis a Tokaj és Tiszafüred közötti szakaszán sok kanyarral képzett mederben folyt. Áradások alkalmával ezek a kanyarok erősen akadályozták a hatalmas viztömegek lefolyását. Ez következett be téli jégzajlások idejében is. Ilyen körülmények között a mederből kizúduló víztömegek évről-évre elöntötték a Tisza balpartján levő Lök, Dada, Polgár, Dob stb. községek mélyebb fekvésű ha-