Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

tai azonban az alkudozás ideje alatt felgyűltek és újabb terheket jelentettek a községnek. Az 1808, évre már Dessewffy József gróf veszi kézbe a félbirtokot. Az összehívott úriszék szeptember elején tárgyalja a rendezetlen vagyonjogi kérdéseket. Középületek, malmok és más vagyontárgyak kerülnek urasági kézbe, mert az uraság engedelme nélkül épültek. Dessewffy József azonban csupán formaságból tartotta a tulajdonjogát ezeknek a vagyontárgyaknak és jelképes bérért meghagyta azokat a község, egyház stb. használatában. így pl. a ref. egyház 1 forint évi bért fizetett egy malom haszonvételéért. Az úriszék ugyanakkor több lakost pénzbirságra itélt, mert azok terményeiket, kilenced lerovása nélkül takaritották be. Az 1809. év a nehéz jobbágyi sors beköszöntésének az éve lett, mert erre az évre már nem volt arendalis contractus. így nem tudták az úrbéri szolgáltatásokat pénzben fizetni és robottal s természetbeni szolgáltatásokkal kellett teljesíteni. Ettől az évtől kezdve Dessewffy József gróf, aki ekkor a fél birtoknak tulajdonosa volt, fél robot teljesítésére kényszeritette a lakosokat. A dézsmát is bevezette. Az 1811. évre az egész birtok az ő kezébe jutott. Kimérette és elkülönítette a 111 úrbéres jobbágytelket, valamint a 89 alloidális /majorsági/ jobbágytelket is. A regálejogok gyakorlása is a földesúré lett. Megszűnt a békesség a földesúr és a jobbágyok között. Mind több és több elégedetlenség és keserűség gyűlt fel a lakosság szivében. így napról-napra jobban elidegenedett a földesúrtól, de a község vezetőitől is. Az adott körülmények között a lakosságban bizonyos mértékű ellenállás éledt fel és hatott a lehetséges formákban.Urasági tisztek túlkapásai, erőszakoskodásai élesztették ezt a gyűlöletet. A 69.