Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

rozs, 1 köböl búza, I véka kása, 1 tábla szappan és elegendő fütőszalma. Az 1782. évben az egykorú feljegyzések szerint súlyos károkat okozott a sáskajárás

. Az 1785. év február fián összeíró bizottság /müLitaris conscripic/ érkezett ..a községbe. Ezek II. József "kalapos király" rendelkezésének végrehajtása során megszámozták a házakat és megszámlálták a lakosságot. Ez volt az első hivatalos népszámlálás

. Összeírtak és megszámoztak 424 házat és megszámláltak összesen 2531 lakost. Összehasonlításul- megemlítem itt, hogy a református egyház az 1800. évről 644 házaspárt tartott nyilván és 3039 ref. lakost. Ha figyelembe vesszük, hogy ezekben az időkben a lakosságnak kb. 85 %-a volt ref. vallású, az 1800-as évben a községnek kb. 35003600 lakosa lehetett. Ez tizenöt év alatt a községnek kb. 1000 lélekkel való szaporodását jelenti. A lakosságnak ilyen mértékű szaporodása valószínű azért is, mert ezekről az évekről /1785-1800/ csak a ref. egyház anyakönyveinek az adatai alapján 753 volt a természetes szaporodás a születések és halálozások számának az összevetése szerint.

/79/ A XVIII. század vége felé 1794-ről így szól az írás: "1794. Ez igen fatális és szűk esztendő volt, mindjárt a kezdetin egész télen semmi hó nem volt, az után az egész Tavasz esső nélkül, való száraz, a* Nyár pedig rekkenő hév8égü volt, mely miatt minden tavak és rétek ki száradtak, a' kutakból a* vizek el apadtak, sem őszi sem tavaszi vetésből nem lett semmi. Sem Széna, sem Szalma,

sen fűteni való kóró nem termett. Az uténn 1795-ben a* tél havas, és rendkívül kegyetlen hideg volt, és a füttőnek szűk volta miatt majd meg vette a hideg az Embereket, és a* kik Ősszel kotút, vagy Nád tövet és zsombokot hordttak 66.