Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
jaiban nagy bátorsággal vetett fel olyan kérdéseket, amilyeneket abban a korban senki sem mert érinteni. Nagy birtok-ellenességéről tett bizonyságot azzal,hogy nyiltan állást foglalt a parasztság felszabadítása mellett. Hirdette, ho?y szükséges a nagybirtokok elaprózódása,mert a kisbirtokban látta biztosítottnak az .ésszerű gazdálkodást, amellyel elérhető a parasztság felemelkedése és vagyonosodása. Hirdette, hogy a "nagybirtokoknak elaprózódása" szükséges és egészséges folyamat. A másik, vagyis "apró mezei jószágoknak egy kézre jutatása egészségtelen és a pallérozódásnak ártelmes."Nem kivan gyors változást, csak azt, hogy a kormány ne álljon útjába a nagybirtok feldarabolásának és hogy megengedtessék, hogy nem-nemes is vegyen birtokot. Mezei jószágok birása...nem különvett Inc. / igazsága /joga/ többé a nemességnek. "A paraszt ember felszabaditása is szükséges immár, hogy elszenvedhetetlen nyomorgatása enyhittessák", itt is a kormány adion szabadságot úrnak és jobbágynak, hogy egymás közt megegyez/76/ zenek"/ Az Ausztriában eltörölt tized és kilencednek megszüntetéséről, és a "burkusoknál" megszüntetett örökjobbágyságról, az észt parasztság végleges felszabadításáról Írva igy örvendezett: "új nap sütött honlokunkra. Minden sorából kiérezhető, hogy mennyire várja, hogy-,a 111 f magyar jobbagy homlokara is rásüssön ez uj nap.'"'" Pethe Ferenc nagyságát, bátorságát csak akkor tudjuk helyesen értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy 1805-ben szinte főbenjáró bűnnek számitott a nagybirtokellenesség. Abban a korban az örökváltságnak, a nagybirtok felaprózásának, a parasztság elszenvedhetetlen nyomorgatásának és szükséges felszabadításának az emlegetéséhez nem kis bátorság kellett, mert 10 évvel előbb a Vérmezőn hóhérbárd alól fejek gurultak le, mert szabadságról álmodtak, vagy 59.