Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

jövő embereket avagy csak leveleket is és semminemű kommunikációt ne folytassanak, különben minden passusokon Tokaj tél fogva alá a Tisza mentében vadnak oly vigyázassál rendeltetett emberek, hogy az kiket olyanokat vagy menni, vagy járni tapasztalnának mindjárt levágattassanak ée megégettessenek"• Ez a levél egyben a Tisza mellékére vesztegzár-biztoeul nánáei Oláh Jakabot nevezi ki. Utódai később budi birtokosok. 7. A szatmári békekötés után A kurucszabadságharcot lezárd 1711. évi szatmári béke megkötése után június 26.-án Falocsay Istvánné Csáky Borbála földesasszony Hainburgban kelt szerződésében megállapodik a község lakosaival a birtok árendására vonatkozóan« Az általános nyomorúságára tekintettel egészen méltányos feltételeket ezab: "Minden lakos az kinek marhája vagyon, tartozik adni egy Tallért, az ki penig kevesebbel bir s két vonó marhájánál több nincsen, fél Tallért, s a kinek penig semmi marhája nem lészen, az tizenöt polturát fog esztendeig adni, azt penig az eő kegyelmek igaz lelkiismeretére hagyom hogy igazán kiszedvén kezemhez hozzák két terminusra, a felét Szent-Mihály napjára, másikat penig új esztendő napjára mostani 1711.esztendőiül fogvást számlálván. Ezt penig igy declarálván, hogy jövendőben szokásul ne vegyék, hogy csak mindenkor ennyit fizessenek........Eddig való restantiákrt pedig egészen elengedvén eő kigyelmeknek, azért tartoznak énnekem adni nyőlcz szép nagy ökröt s hova hamarabb felhajtsni.-/

6

'/ 51.