Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

kérésére megengedi, hogy sátoros ünnapeken 6 éven át a község a kántorkorcsmában a saját javára bort mérhetett és annak jövedelmét a község hasznára kell fordítani.' ' A német elnyomás okozta szegénység és elkeseredés végül is Bereg vármegyében lázadást robbantott ki. Esze Tamás tarpai jobbágy ált a felkelők élén. Károlyi Sándor szatmári főispán azonban június elején a felkelők egy részét leverte nemesi csapataival. "Örömében és büszkeségé« ben elvitte a bécsi udvarhoz az ez alkalommal zsákmányolt öt lobogót, mint hűsége zálogát és hiteles tanúságát annak, hogy szétverte a felkelőket"/*'' 6. Rákóczi népe Közben II. Rákóczi Ferenc június 16.-án az ország határára érkezett. Június 27.-én kibocsátotta a hires kiáltványát: "Recrudescunt inclytae gentis /ungar/ae vulnera..,". ' "Adjatok engedelmet igaz fájdalmunknak és panaszunknak s egy kevéssé feljebb emeljétek elmélkedésteket." A kisbirtokos vagy birtoktalan nemesség és a jobbágyság nádas és erdőlakő tömegei, fegyveres bujdosói, szegénylegényei özönlöttek zászlói alá. 1703. július 18.án Vásárosnaménynél kelt át a Tiszán. Másnap kiadta a Szabolcsmegye nemességét fegyverbehivő ú.n. "naményi patens" -t, de a nemesség nem mozdult. Ugyanakkor már a Tisza átlépésekor 8000 főre szaporodott a serege a hozzácsatlakozó paraszttömegekkel csak egyetlen nap alatt. Rákóczi második táborhelye a Tiszántúlon a mai Nyirgyulajnál /Gyulaj/ volt. Itt július 24.-én kelt az a fegyverbehivó pátense, amely igy szól: "Mi Fejedelem Felső Vadászi Rákóczi Ferentz Nemes Sáros Vármegyének Eörökös fő Ispánnya adgyuk tudtára mindeneknek az kiknek illik ezen 41.