Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
nehezen viseli el ezeket. Kitér előlük, ha idejében teheti, óvatosságból a lakosok egy nagyobb része a rét nádasaiban húzódik és igy menti az életét és a még meglevő vagyonának a mozgatható részét és igy él éveken át. Csak a község vezetői és a férfiak élnek a község lakott területén, de ha veszély jön, ők is kitérnek előle. A pusztultság látszik a megviselt községen. De csak látszik, mert a nép él. Sőrés János szerint 1672-1686-ig rom és puszta a község. Ez tévedés! - ^ény, hogy megviselt volt ée a népéből is veszett el sok a töröktől és a némettől. A kurucok kegyetlenkedésben és a nép pusztításában nem követték a török és német példát, de kétségtelen, hogy ők is hozzájárultak a népnyomorúság növeléséhez. A következő pár adat igazolja, azt az állításomat, hogy a község - ha sokat szenvedett és romlott is - de nem pusztult el. Sőrés szerint "a lakosok a helységet pusztán, romokban voltak kénytelenek hátrahagyni 8 nem előtt, mint csak 1686-ban tértek vissza."'-^ ' Szabolcsvármegye akkori vezetősége az 1676. évben összeiratta a megyében a török, német és kuruc hadak által okozott károkat. Itt, Szentmihályon 1676. január 22.-én vette fel a megye bizottsága a panaszjegyzőkönyvet, amely igy ezól: "In possesions Szem Mihály Anno 1676. die 22. Januarii /Szentmihály községben 1676. január 22. napján/ Bagdi Péter, Berém Lukats, Éva István hites emberek vallják hitek szerint, az Töröknek adót nem adtának, ad 2-dum punctum /a második ponthoz/ vallják. Hajtottak el a Kurutzok 691 ökröketttehén féle marhájokat hajtottak el 710-zett, lovaikott hajtottak el 344-gyet. I.-n /Isten/ tudná ezeknek a kárátt meg mondeni nem ezek az Fatensék /tanúk/. Sanczoltatás képpen vöttenek pinzt az kurutzok rajtok 120 forintokat"/ 33 ' Az összeírás az 1675. évi károkat vette fel. A német és török hadak okozta károk összeírásáról 30.
