Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
egy egész telkes gazdára csak két kúria tallér eeett. Egy tallér 90 krajcár volt. A 2 kúria tallér 180 krajcár, vagyis másfél tallér volt. Csáky belátta súlyos helyzetüket és 1664. március 4.-én kelt levelében ezeket irta: "Szabolcs vármegyében Szent Mihály falumbéli hajdúim alázatos suplicatiojok által és ez mellett több méltó instanciojókat tekintetbe vévén; mivel hogy Istennek hazánk romlására behozott pogány igája miatt, elébbenni állapot j ok szerént nem szolgálhatnak; meghengedtem, hogy ennek utánna azok helyett én számomra minden gazda Esztendőnként két-két tallért adgyon, és az kik újonnan telepednek oda, első esztendőben fél taxát adván, annak utána mint a többi, úgy adózzanak, kinek fele adóját Szent Mihály, 8 felét ismét Karácson napjára tartozzanak beszolgáltatni, és korcsmsbort is az három sátoros ünnepekre három hordó bort, húshagyó keddre is egy hordóval, úgy mint minden esztendőt szaka négy hordó borokat árúitatván számomra: azon kivül a Korcsmát is nekik engedtem, meg kivánván azt is tüllük, hogy mikor a javaimat szállítják alá s fel Tokajtül fogva Ptrügyig, és Ptrügytől fogva Tokajigh tartozzanak kisérni félelmes állapotjokban. Kiben, hogy mindenektül megtartassanak, bizonyságul attám ez Levelemet pechétem és kezem Írásom alatt. Actum Szatthmár 6 martii Anno 1664. gróf Csáky István"/ 29 / Ebben az időben következik be egy új települő raj érkezése. Az 1659. évben Nagyvárad török kézre jutott. A Várad környékén fekvő bihari falvakból, sok ott már előbb települt hajdú menekül el a török közelsége miatt és Szentmihályra jön át. /30/ A lakosság bizonytalansága, nyomorúsága mind jobban fokozódott, mert a zaklatóttság a tetőfokára ért ezekben az időkben. Még a határba sem mertek kijárni földjeik 28.
