Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

lemséggel, mert Erdélyben egy erős fegyveres hatalom is őrködött Bocskai hajdúinak az élete felett. Egészen II. Rákóczy György kegyvesztettségéig ezt a hatalmat a török szultán is segítette. így a szentmihályiak élete is biztosi tottabb volt Erdély szárnyainak a védelme alatt. A községnek és lakosainak a sorsa a XVI. században körülbelül 1660-ig az erdélyi fejedelemség kezébe van letéve. 1624-ben Bethlen Gábor fejedelem alá tartozik, mert Ecsedet várával és uradalmával együtt királyi adományul kapja. A fejedelem népbarát gondolkodása folytán erős védelemben részesítette a parasztságot is. Korlátozta a földesúri kizsákmányolást és a kultúra fejlődése érdekében igyekezett iskolák létesítésével és a nép fiainak az iskolákba való bejuttatásával is elősegíteni a magyarság művelődését. 1645-ben • linzi béke alapján Ecsed vára a Bethlen grófoké, majd 1648-ban II. Rákóczy György erdélyi fejedelemé lesz király adománylevéllel. Ezek az idők sok áldozatot kívántak ugyan a lakosságtól, de előnyös volt a község lakosságára ez Erdélyhez tartozás több szempontból is. A német zsoldosok pusztításait nem érezte. Védettebb volt a török betörésekkel,harácsolásokkal szemben, mert az erdélyi fejedelmek jóban voltak a török szultánnal és igy a török hadak sem dúlhatták fel a falut. A hajdútelepités óta sokat fejlődött. Az új, megreformált hitre áttérve a protestáns erdélyi fejedelemség védelme alatt szabadon gyakorolhatta a vallását, fejleszthette az iskoláját. Az 1656. év március 17.-én a vármegye Laskay Miklóst küldi ki a "jobbágyoknak repetálására /szökött jobbágyok visszakövetelésére/, "továbbá Szt. Mihályon, Bődön, Nyíregyházán és egyebütt az ő kegyelme járásában levő puszták felosztására és határjárásra az atyafiakkal levő vég22.