Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

lakosság hajdú rétegének volt, de a jobbágyoknak nem. Áttol, ahogy mezőváros lett, a jobbágyok is kiváltságos helyzetbe kerültek. A mezővárosok jobbágylakoseága ugyanis pénzzel váltotta meg az úrbéri szolgáltatásokat. Ezt a váltságösszeget "taxa"-nak nevezték. A váltságot fizető község pedig "taxáé község". A mezőváros latin neve: "oppidium". Az 1648. évben leányági örökösödés utján Csáky István grőf feleségére

f Lónyay Margitra szállott. Egy 1664.március 6.-áról Szatmáron kelt levelét Csáky "szentmihályi hiv" taxásaihoz Írja. A század végéről származó pecsétnyomón is mezővárosként szerepel. Körirata ez: "Sigillum oppidi Szemmihály". Az ilyen taxás községek, illetve mezővárosok messzebbmenő birói autonómiát élveztek mint a közönséges falvak. A földesúrnak járó robotolás és természetbeni kötelezettségeik helyett évi taxát fizettek pénzben. " Valóságos mezővárosokban beékelődött a földesúri hatóság és a lakosság közé a község önkormányzati szervezete /tanács, elöljáróság, aminek következtében a jobbágyok személyi" függése a földesúrtól lényege/17/ sen meglazult."' " Ez a taxás viszony a földesuraság és a lakosság között egészen 1809.-ig fennállott. Az 1630. évben Ferdinánd király Eszterházy Pál által vezetett hadai Nánásig törtek. I. Rákóczy György erdélyi fejedelem erre a királyi kézben lévő Kállő vára ellen fordult és felperzselte. Majd a közben hozzácsatlakozó hajdúkkal az Eazterházyék által kézben tartott rakamazi sáncok ellen támadt. A királyi seregeket szétverték. Rakamazt elfoglalták. Sok foglyot ejtettek. A hajdúk ezekben a harcokban is az erdélyi -' jedelemség oldalán, a szabadság védelmében hullatták vérüket. Ez a menekült, mindenét elvesztett, szabad szegénylegényekből verbuválódott magyar hajdúság kemény katonanép volt. Az akkori ha20.