Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

- községünkről szól ez a feljegyzés:"A szolnoki szandzsák khászbell és hűbérjövedelmének ösezletes kimutatása a 998-ik évre /1590. október 29. - 1591. október 16./.l. A felséges padisah khászai...c/ alpont Szent-Mihály város 37.500 akcse..." Arról tanúskodó ez, hogy az 1590-91. évben Szentmihály mint török hódoltsági község a szolnoki közigazgatási teríilet /török/ keretébe tartozik és 37.500 akcse-t fizet a török szultánnak. Ez 625 aranynak felel /13/ meg, mert 1 arany 60 akcse volt/ " Az 1600-88 évek bekövetkeztével még súlyosabb helyzetbe kerülnek a környéki községei és Szentmihály is. Az állandóan megismétlődő török harácsoló kalandozások a dúlások a lakosságot éppúgy sanyargatják, mint az időnként át-átvonuló császári katonaság. Mindenik egyaránt sanyargatja és rabolja a népet. Az osztrák császári katonaságnak ezekben az időkben állandó tábora van Rakamazon. Belgiojoso, a császári vezér nem birta élelemmel ellátni a seregét és igy a környékbeli községekre szabadította rá, és azok kisebb csoportokban szétszóródva zaklatták és rabolták a lakosságot. A XVI. század során a török hatalmas területeket foglalt el az országból. A benyomuló török hadak állandóan dúlták ezeket a meghódított területeket. Az állandó zaklatásokat és emberpusztitást nem birta az elfoglalt területek népe. Felégetett és kirabolt községek megmaradt népe a még be nem hódolt területekre menekült. A férfiak a magyar végvárakban húzták meg magukat. Mind nagyobb tömegek verődnek össze a végeken. Senkitlenül és semmitlenül a királyi várakhoz állnak be katonának. A törökök által megszállott területekre vezetett portyáikon kegyetlenül pusztították a törököket. Valóságos rémeivé váltak. Róluk irja 1599-ben Illésházy István gróf, a későbbi ná12.