Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

juhállománya. Cr. Balogh István: "Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1556-ból" c. munkájában Szentmihály lakosainak a számát 460-ra becsüli. Megállapítja, hogy az ősi Szabolcs vármegyének, amely lényegesen nagyobb területű volt mint ma, - ötödik legnagyobb községe volt Szentmihály.-rHála csak Nádudvar, Püspökladány, Szoboszló és Szovát voltak nagyobbak. A juhállományt pedig 1680 darabra becsüli. A lakosság számának megállapításánál figyelembe kell vennünk a következőket: "A tizedjegyzékben ...csak a dézsmaköteles háztartások szerepeltek, tekintet nélkül a tizedfizetők jogi állapotára. Tehát nemesek is bekerülhettek, amennyibei) jobbágyföldet müveitek. Ellenben kimaradtak a nemesek, akik saját művelésű földjeik után nem voltak dézsmakötelesek, de kimaradtak a földesúr majorságaiban dolgozó cselédek, taksások vagy a kuriális telkeken ülő zsellérek, ha dézsmaköteles földet nem müveitek. Ugyanígy kimaradt a földesurak házi cselédsége is. A majorsági zsellérek és cselédek száma e korban nem lehetett tul nagy, de már számolni kell velük. A nemesek arányának megállapítására semmiféle megbizható adattal nem rendelkezünk." ' "A bárányok dézsmálására vonatkozó utasítások szerint a tizedszedők /decimátorok/ május végén vagy június elején a legelőn irták össze a nyájakat. Sok érv támogatja azt a feltevést, hogy a dézsmaszedés alapja csak a szaporulat volt, éppen ugy, mint a vetett terménynél a betakarított termés."^ A dézsmajegyzékben nincsennek adatok arra, hogy a méhek után is szedtek volna dézsmát. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy akkor nem foglalkozott senki méhészettel. "A dézsmajegyzékből bizonyos óvatos következtetést a tizedfizető népesség szociális összetételére is lehet le9.