Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

1941. tavaszán, a németek által Jugoszlávia ellen megindított háború kitörésekor, ismét mozgositott a magyar kormány. Behivták a gyorsan mozgó alakulatokhoz tartozó tartalékos katonákat. A belőlük megalakított csapattestek április hónap elején résztvettek a németekkel együtt a hadmüveletekben. Ezután pedig a Szovjetunió ellen ez év június hónapjának a végén kerültek bevetésre magyar alakulatok,a tényleges katonai szolgálatot teljesítők kiegészítésére behívott tartalékos katonákkal. Ekkor is sok kb'zesgünkbeli tartalékost hívtak be katonai szolgálatra. + + + 1941. július elsejei hstállyal a belügyminisztérium 4146/1940.-III.B.M. számú rendeletével az addig külön közigazgatás alatt álló Büdszentmihály és Tiszabüd községeket mindkét képviselőtestület meghallgatása után "Büdszentmihály" név alatt egyesitette. Ezt a nevet Szentmihály az 1906-os országos helyságnévrendezés során kapta. Az egyesitett község új elöljáróságának a választását ugy ejtették meg, hogy abban a két érdekelt község arányosan legyen képviselve. ^ 119.