Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

és szervezett közerő célszerű felhasználása rendkivül sokat mentett. A községet nyugaton és délen megkerülő ár a Kigyóséren ét vezetődött le a határ mélyebb terepteknőibe.Egy év alatt enyészett el csak a határra rázúduló viz. Az árvédelmi tevékenységet egy vészbizottság irányitotta. A riasztott polgári lakosságon kivül 100 katona és 30 utász is résztvett a mentésben 10 pontonnal. Hat pontont Pest adott a községnek. Az árvédelmi költségek ekkor 811 forint 64 krajcár kiadást jelentettek a községnek.' ^'Az ár elvonulása után a védmüveket még az év folyamán helyreállitották. Az 1895-ben bekövetkezett ú.jabb nagy áradás már nem hozott bajt. 1889-ben a képviselőtestület kérte Szentmihálynak a Nyíregyháza - Polgár között épült vasútvonalba való bekötését. •*' A kérelmet 1896-ra kedvezően intézték el, amikor is végre megépült Szentmihálytól Tiszalökig a 8 és fél kilométeres szakasz miáltal a község egy újabb Irányban becsatolódott a forgalomba és lehetővé vált, hogy a megye székhelyét, Nyiregyházát vasúton is megközelithe8Sük. A javuló közlekedési lehetőség mind termelési, mind értékesitési vonatkozásban jobb lehetőséget biztosított és a megélhetést is javitotta. A művelődés tekintetében is jótékonyan hatott, mert magasabbfokú iskolák is könnyebben elérhetőkké lettek. + + +• A közeégben 1885-től kezdve egy napközi otthon működött. Ez 1893-ban községi kisdedóvó lett, és a H. Pethe Istvántól évi 200 forintért bérelt telken és épületben folytatta működését/

116

' 1893-ban inditotta meg e község a "belső korcsma" és a "csizmadiaszin" területének meg103.