Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

ról szólt, hogy a német kormány a magyarságot ki akarja irtani/ ' - I860, március elején Dada község bírájához vittek be egy hasonló röpiratot a csobaji biróhoz címezve. Ezt lemásolás után Dob, Lúc, Lök, Szentmihály ás Bánás községekbe kellett volna továbbitani. A hatóság szerint "communisticus népfelkelésre lázitó felhivás volt benne". A lázadást április első napjára tervezték. °' I860, május. 26-án este három, Tokajból Szentmihályra hazafelé tartó napszámosnak egy ismeretlen egyén egy levelet nyújtott át. A benne található irás ezt a cimet viselte: "Isten akarattja szerént való törvénycikkelyek a nép javára és boldogságára intézve". A levelet a napszámosok átadták az elöljáróságnak. Nyomozás indult az egész Tiszavidéken, de eredménytelen lett*' •' - A fentebb ismertetett röpiratokról megállapították azt, hogy azok feltűnően egyeznek a Táncsics Mihály által a Bach-korszak elején irt "Mik a vörös republikánusok és mit akarnak", valamint "Mi a szocializmus és a kommunizmus" cimü brosúrákkal/

10

*/ Az I860, év tavaszán ismét nagy árviz volt.A gátak ismét sok sérülést szenvedtek. Hagy árvízkárokat szenvedett ismét a község határa is. A védgátak helyreállítása és megemelése újabb négy éves munkát tett szükségessé. A teljes szabályozás a Tokaj és Tiszafüred közötti szakaszon 1876-ig tartott. 1876.tavaszán minden eddigit felülmúló árviz jött, melynek rongálásait 4 évig tartó visszabályozási munkával és új építésekkel lehetett helyrehozni. 97.