Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

vannak, a pap, a kántor, a közbenjáró ée a diktáló számára. Koszorút általában minden hozzátartozó vesz, amelynek szalagján feltüntetik a nevét és kapcsolatát a halottal. így: "Lrága jó feleségemnek: férje" Vsgy: "Édesanyánknak bánatos ezivü gyerekei: Mihály ée Sára". Ezeket a koszorúkat rendszerint a koporsóval együtt megveszik. Le koszorút mások is hoznak. Egyre ritkábban készítik házilag.Nagyobb temetésnél 30-30 db. koBzoru is öszszekerül. Asszonyoknak vásárolt koszorú virágai nagyobbrészt fehérek,a férfiaké pedig lila. Régen az emberek a koszorút sajátkezüleg készítették el élő virágból,vagy papírból. Az élővirágból készült koszorúk általában fehér, rózsaszínű, vagy piros virágból készülnek, a rózsán kivül esetleg fehér margarétából is. A fehér virágbál készült koszorúkat inkább a nők sírjára tették. A rózsaszínű és a piros viráguakat pedig a férfiakéra. A papirvirágbál készülő koszorúk hasonlóak az élővirágból készültekhez. Ma már nem készítenek házilag koszorút, hanem a Temetkezési Vállalatnál szerzik be. A hozzátartozók a harangozás alatt a házban vannak. Ilyenkor a halotthoz közelebb állók és a temetési feladatot végzők is bemennek a házba. A halott mellett általános a hangos sírás. A hangos sírás folytatódik az udvaron, a koporsó mellett is. Amikor még koporsó nélkül ravataloztak, a halott koporsóba tétele a harangozás alatt történt.Ennek külön szertartása volt. A kántor, néhány.énekessel együtt erre a célra készített énekeket énekelt. Ez a szokás ma már megez'int, mivel a halottat egyenesen a koporsóba teszik és ugy ravatalozzák fel. Ujabb ezokás szerint 2 harangozás idejére már csak a koporsó leszegelése marad.