Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

a sirtól távolabb és a közbenjáró kiriálgatása után reggeliznek. Általában télen és nyáron is szalonnát sütnek és utána bort isznak. Aztán folytatják tovább a mur.kát. A közbenjáró a sirásás végéig ott van és a munka befejeztével is r.egkinálja okét. Házastársak esetében a sirásás mindig ugy történik, hogy a nő /feleség/ a férfiaknak a jobb oldalára kerüljön. Függetlenül attól, hogy a házastársak melyike hal .aeg előbb, a helyét mindig e szabálynak megfelelően hagyják meg. Ha kisgyermek hal meg, őt anyja vagy apja mellé tenetik. De ha még élnek a szülők, egy legközelebbi hozzátartozójához, vagy nagynénjehez, nagybátyjához. Csak a kereszteletlen gyermeket /1-2 hetes/ temetik a rokonok mellé, általában a jobb oldalra. A keresztelt gyermeknek már rendes te.aetése van és külön sirba temetik. Megtörtént, hogy a temető árokba is temettek. i;agyanyám beszélte el, hogy volt nálunk egy zsidó asszony, Klány Tóbi, aki elszökött és vadházasságban élt a református vallású Kovács Gáborral. Mikor meghalt, a zsidó egyház nem engedte, hogy à zsidó temetőbe temessék, amiért megtagadta a vallását. Ezért a két temető határába temették el. Ha rossz viszonyban voltak a házastársak, akkor sem tettek közéjük deszkát. Ha nem váltak el, akkor közös sirba, egymás mellé temették el a házastársakat. Ha elváltak, vagy a második férj mellé temették a nőt, vagy ha nincs közös sirhely, akkor pedig külön sirba. A sirgödörből kilapátolt földet a sir két oldalán csomóba hányják. Csak annyira hányják kijjebb a földet, hogy a sir szélén maradjon egy keskeny ut a koporsó leengedéséhez. A földet ásás közben a felső réteget nem rakják külön a többitől. Ha sirásás közben régi emberi csontokat találnak, ezeket összegyűjtik és a sir elkészültével a gödör fenekén a sir egyik végében egy kis üregbe berakják. A csontokról a