Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

teletlenül meghalt gyermeknek nem szokás harangozni, de őt a reggeli harangszó alatt viszik ki a temetőbe. A gyermektemetés előkészületei a felnőttekéhez hasonlóan történnek. A kereszteletlen gyermeknek nem készítenek külön ravatalt.Egyenesen a koporsóba helyezik, mosás és öltöztetés után. Vagy gyermekholmiba öltöztetik, vagy az anyja menyasszonyi fátylába göngyölik. A harangsző után a közbenjáró a kijelölt hívogatókat keresi fel és indítja útjára. Hat-nyolc hivogató van, akik páronként indulnak el egyegy utcában. Egyik az egyik sor házban, másik a másik sor házban hivogat. A hivogatóknak megmondja, hogy kiket kell megszólítani.A hivogatók fekete ünneplő ruhát viselnek. Elindulnak ás bemennek a megjelölt családokhoz. A köszönés után kötött szöveget mondanak: "Szólítom önöket Id. Péter Sándorné /Kántor Rozália/ végtisztességtátelére, holnap délután 2 órára. Istentisztelet alkalmára a háznál. Károly bátyámat, pedig szólítom a virrasztóba is!" A háziak válasza: "Köszönjük a fáradságot!" A hívogatókkal egyidőben a közbenjáró a kijelölt sírásókat is felkeresi és kéri, hogy a sírt készitsék el. Közben a háznál folyik a ravatal előkészítése. Abból a húzvégből, ahol a ravatal készül - ez rendszerint? a felső ház -, a felesleges bútorokat kipakolják. Kiviszik az asztalt ás az ágyat. Ha a halottnak csak egyszobás háza van, ezt a szobát üritik ki. A tűzhelyet benn hagyják, de abban, amig s halott a házban van, nem lehet tűz. Ha tűz volt benne a halál beálltakor, kioltják. A szobában lévő tükröt letakarják a tükörterítővel. Az öregek szerint erre azért van szükség,hogy aki belép a házba ne lásson kát halottat. Kert volt olyan eset, hogy a hozzátartozók és a látogatók közül valaki megijedt, amikor belépett a szobába és a ravatalon fekvő halotton kívül még egy halottat látott, a tükörképét is.