Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

CSAPÓ JULIANNA: A TARPAI TEMETÉS Bevezetés A gyorsan változó világban szinte egyik napról a másikra tűnnek el a mult megszokott emlékei. Felépült a kenyérgyár, és egy-két éven belül lebontották a kemencéket, amit azelőtt gonddal készítettek és olyan tiszteletben tartottak anyáink és nagyanyáink. Felépült a vízmű, feleslegessé váltak a szépen faragott kútágasok. Igy változnak egyéb hagyományok is. Elkészült a temetőben a ravatalozó, szinte egyik napról a másikra megváltozott a temetések rendje. Ezt a változó temetési rendet szeretném megörökíteni. Tarpán születtem, Tarpán élt minden ősöm. Nagyapám, Csapó Elek, nagyanyám, Kelemen Irma még pontosan ismerik a régi szokásokat, őrzik a hagyományt. Nagyanyám nagybátyja, id.Kelemen Elek /87 éves/ a temetéseknek évtizedeken át ismert rendezője, temetési diktáló, aki fejből tudja a különböző alkalmakhoz való énekeket. Természetesen nem maradt ki a tájékoztatásból a széleskörű rokonság sem. A kollégiumba visszatérve beszélgettem a szomszédos falvakban élő társaimmal. Megmutattam jegyezeteimet, és néha nekik is volt hozzáadnivalójuk,valami olyan, ami a tarpai temetéshez viszonyítva különböző. Ezeket is feljegyeztem és a tarpai adatok összehasonlításával a forrásnak a megjelölésével bedolgoztam. Készület a halálra Tarpán a halálra általában előre készülnek ugy,hogy az idősebbek elkészítik a maguk halálravalóját,azokat a kellé-