Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Gál Balázs: Szülőfalum, Tákos

gények voltak, hogy mindenki foltozott ruhában járt /Ták= folt/. A falut 1321-ben emiitik először. Tákosi Sándor faluja volt, melyet 1321-ben a Balogsemjén nembeli Ubul fia, Mihály elpusztitott, mellyel 100 márka kért okozott. Birtokosa 1327-ben és 1329-ben tanuként szerepel.Az egyháznak 1593-ból való pecsétje van. Feltehetően akkor alakult meg a református eklézsia. A templom 1766-ban épült. Több földesura, nagygazda családja volt, akik a falu határának jelentősebb részét bírták.A dolgozó parasztság nagy szegénységben élt. A felszabadulás után gyökeres változáson ment keresztül a falu. Ma a 41-es főútvonal mentén fekszik ez a hétszáz lelket számláló kisközség. Vásárosnaménytól, a járási székhelytől mintegy 10 kilométerre. Az eredetileg is földművelő lakosság 1960-ban tömörült szövetkezetbe, araikoris az "Uj élet" nevet vette fel a csoport. Kern is ok nélkül, mert "azóta valóban uj élet kezdődött. Előbb kultúrházat, majd gazdasági épületeket létesitettek, mind községi munkával.Az első "csoda" itt is megtörtént. 1961 őszén a villany Tákoson is kigyúlt, áttörve az évszázados sötétséget, amely szellemileg is, de különösen kora ősztől késő tavaszig amúgy is beburkolta ezt a tájat. 1962-ben utat, majd járdát építettek. Szép, uj lakóházakat emeltek. A villamositás meghozta a további fejlődés, a művelődés lehetőségét is - egyre több háztartásban van rádió, televizió, villamosárammal üzemelő háztartási gép.Egyre több a gáztűzhely, s emelkedik a személygépkocsik száma is. Ez a kis község több szempontból nevezetes. Gazdag néprajzi hagyományaiból megemlítem az abórát és a tőkés kaput. Kevezetes< továbbá azért, mert ma ez a kis község tekinthető a beregi hímzés központjának. A beregi hímzés egy sajátos népművészeti területegy-