Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Makay Béla: Ősi halászmódszerek a Túr mentén

gyesével vagy ötösével. Ezeknek ütköznek neki a lomha, lassú halak. Ezek viszont megmozgatják a felvezető egyszálas főideget, mire a halász már kapja is fel a hálót. Kb 20 éve annak, hogy lementünk az új Túrra, a gátőrházon túl, a Borzsa hídhoz. Borzasztó hideg tél volt, és vastag jég. Három-négy napos olvadás után a legeredményesebb a lékhalászat, amikor megindulnak, elevenebbek a halak. Ezek a téli halászat jó feltételei. Eszköze a u lékvago subrik

. Jött velünk a gator is. Azt mondja, O azt a feladatot választja, amelyik a legkönnyebb: a halat cipelni! Mert nem lesz semmi! Megérkeztünk. Van ott egy enyhe kanyar, 5-6 méteres vízzel. Valódi halfészek, rejtelmes gödör. A vízfolyás irányában a gödörtől lementünk 150-200 métert. Itt volt a legcsekélyebb a víz. 0lyan mellig érő. Itt átvágtuk hálószélességben /140 cm./ a jeget, parttól partig. Itt járnak majd le a hálók. Öt hálót hoztunk, hogy azok teljesen átérjék a vizet. A hálókat azonnal leengedtük. Ezután a hajtók, hárman-négyen visszamennek a gödörhöz, tul is rajta, és kisebb lyukat vágtak a jégre, egészen a hálókig. Ezután ismét visszatértek a legelső lyukhoz. Hosszú rudjaikat lenyomták, kezdik zavarni a halat. Itt jöttek egyre közelebb, lyukról lyukra. Már a nyílások vágásánál is megindulnak a halak,hát még egy ilyen hajtásnál! Főleg a ponty és a harcsa. Volt úgy, nem is egyszer, hogy nem bírtam felhúzni a hálót. Temérdek halat fogtunk. A lékről való halászatot itt TÚristvándiban is gyakorolják. Jelenleg, aki még erről beszélni tud, Király Lajos bácsi. 1964-ben volt lehetőségem lékről halászni. Akkor még a csaholci tanyán laktunk, az ócska Túrtól öt percnyi járásra. Az említett év végén,a két ünnep között