Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Makay Béla: Ősi halászmódszerek a Túr mentén

Meleg tavaszi időben,a C3uka a vízparthoz közel sütkérezik, vagy kishalra les. Fogok egy három-négy méteres könnyű rudat, erre hosszú szárával rákötök hajszálvékony drótból egy csüngő hurkot. Ezt beletartom a csuka fölé, szép lassan az orra elé leengedem, bele a vizbe, a csuka meg sem mozdul ha óvatosan csinálom, a hurokkarikát rátolom a testére, s aztán hirtelen megrántom. Megvan a csuka! Ennyi az egész. Ma már nem érdemes csinálni, tudtommal nem is csinálják, mert egy-két csukáért lejárhatja a lábát, olyan kevés van. lio, itt a kis Túron meg a viz szélét ellepte már a sás, messze van a viaszéi." Kámzsázás Többféle elnevezése van ezen a vidéken.Mondják kámzsázásnak, emelőhálózásnak és meritőzésnek. S ez az egyetlen ősi halászmódszer, amelyet engedélyeznek. Sokat tanultam turistvándi tanítómesteremtől, az 55 éves, jó szívű Király Lajos bácsitól. Állítom, hogy C a környék legtapasztaltabb, legeredményesebb kámzsás halásza. Hadd beszéljen Ő: "Rokkant és nyugdijas vagyok, régen a mezőgazdaságban dolgoztam, de a halászatot is csináltam. Én az akkori idők legnagyobb halászától, a komoréi Molnár Gazsitól tanultam a kámzsázást. 6 tanitott meg hálót kötni is. Bár már előbb is volt hálóm, amihez u

gy jutottam, hogy egy cigánytól vettem 9 pengőért. Ez 1936-3S-ban lehetett. Később az engedélyt is megkaptam. Az első kámzsa elkészítésében az öreg Lóránt bácsi segített. Régen meghalt. Elkészítése, beállítása nem volt egyszerű, az egyik legbonyolultabb halászfelszerelés, s a legprecízebb is. Először is, van a négy káva. Ezek szilvaverő-rud nagyságú, illetve formájú rudak. Szerintünk legjobb a szilfa erre a célra, mert hajlékony, sokára korhad, eltart 2-3 évig la, ha zsírral lekenjük. A