Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Honismereti Szakkör, Rohod: Rohodi állatnevek

2. Az adatközlők véleménye a juh- ás kecskenevekkel kapcsolatban: Helmeczi Miklósné 1900., id.Gaál Sándor 1892. szerint a falkában levő juhok ritkán kapnak nevet.A háznál levő birka közül is a fiatal jerke illetve ürü csak akkor kap nevet, ha nagyon kezes. Ezt a véleményt erősítették meg a termelőszövetkezet juhászai:Zakor Imre, Zakor János, Lip­tai József, Pap Sándor, akik a falkában levő juhok közül egynek sem ismerik a nevét. 3. Juh- és kecskenevek: Babi : Barna foltos cigája fajta jerke. "Ez azért kapott nevet, mert nagyon kezes volt." - je­gyezte meg az adatközlő. Harangos: Merinó ürü. "Két kis billegő /= bőrkinövés/ volt a nyakán. Nagy testűi állat volt. Kolomp is volt a nyakában, mert mindig előljáft. De nevét nem a kolomptól kapta,hanem a kinövés­től még kicsi korában" - magyarázta az adat­közlő. Huszár: Nagy szarvú merinő kos."Olyan peckesen járt. A szarva is olyan takaros, egyforma volt. E­zért kapta a nevét". - mondta az adatközlő. Juci : Tarka, nőstény kecske. Kati : Merinó jerke. "Nagyon kezes volt, azért ka­pott nevet" - mondta az adatközlő. Miska: Merinó kos. 4. A juh- és kecskenevek megterhelési statisztikája: a. / A juhok és kecskék száma: 6. b. / A juh- és kecskenevek száma: 6. Valamennyi állat más nevet viselt. V. Kutyanevek 1. Adatközlök: id. Gaál Sándor 1892., K. Sápi István 1910., Tóth István 1902., Tóth Istvánné 1901., Éles Berta-

Next

/
Thumbnails
Contents