Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Honismereti Szakkör, Vásárosnamény: Rákóczi hagyományok

hogy hét évig harcolt,igazságos fejedelem volt, olyan mint Mátyás király, de a nép mégis elnyomásban élt. 17o2-ben Tarpán kibontották a zászlót, és nagyon sokan álltak, seregébe harcolni Rákóczi Ferenccel a hazáért. Azt is tudom, hogy a szabadságharcot gróf Károlyi Sándor árulta el, HÍ

g a nagyságos fejedelem Lengyelországban járt segitséget kérni, addig a gróf letétette a fegyvert. Ez a föld Munkácstól Ilaményig a fejedelem birtoka volt. Ezeket Károlyi kisajátította, ezért van nálunk is "Károlyi-tag

;i

. Még el szeretném mondani, hogy a "tárogató" a kurucok legnépszerűbb nangszere a munkácsi vár fokán szólalt meg először. ~a jól emlékszem, ugy mesélte az aparv\, hogy akkor,amikor ^rinyi Ilona gyermekét Ferencet cs Juliannát elhurcolták a németek." Arra a kérdésre,hogy járt-e itt Rákóczi? Kern tudok pontos választ adni. /Gyűjtötte: Szászi Ilona, elmondta: Jámbor István 65 éves nyugdíjas/ JA:;D Jándon a Fő-utat az 1947-es évben nevezték el. Amikor a faluban megépültek az utak, mindegyik utat valamely nevezetes személyiségről nevezték el. Igy Jándon az egyik út - amely Vásárosnaményt és Gulácsot köti össze - neve Rákóczi út lett. Érdekessége az, hogy pontosan ezen az úton amelyiket Rákóczi útnak neveznek, ezen Rákóczi személyesen is járt seregével együtt, amikor vonult a németek ellen. Éppen ez az esemény adta azt a gondolatot, hogy ezt az utat Rákóczi útnak nevezzék, éa azért, hogy ennek az eseménynek az emlékei megmaradjanak,és ne feledkezzünk meg róla. Néphagyomány szerint a fejedelemnek Jándon keresztül vezetett egyik alagutja, melyben többször is elrejtőzött az ellenség