Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
sen az eszköznevek /seprű/ jelentésében lett gyakorivá /vö.: Ht. 151/. Bárczi is kettőshangzókból eredezteti, és kétirányú fejlődést állapit meg: i£> eg^ öti.-»ő; 3£> üü-*ű /vö.: Ht. 92/.Az ő vagy tí uralomra jutásáért folyó küzdelmet a középmagyar korszakba teszi. e >i:A szó végén: ügyi »ugye». Akkor még ügyi Hém vót lehetősig.» Akkor még ugye nem volt lehetőség» . Meszi »mész— sze*. Meszi van még a téli üdő.»Messze van még a téli id 0 "*« A szó belsejében: ugyibár »ugyebár», gyerekik »gyerekek», erigy »eredj». Erigy inén tésis.'Eredj innen te is». Toldalékban» keti »keze», ereji*ere je»,béli »bele, bélé». A köznyelvi és más nyelvjárási használattól eltérően esetenként a szó végén,a sző belsejében,valamint as egyes szám harmadik szemé lyíí birtokos személyrag ej e helyett i-t ejtenek. E jelenséggel az egész megye lakóinak nyelvhasználatában találkozunk. Eredetét tekintve nincs határozott állásfoglalás. A nyelvjárásokat ismertető irodalmak szerzői általában a köznyelvi e zártabbá válásával magyarázzák a jelenséget. Bárczi feltételez egy i> éf> i folyamatot is /vö.: Ht.147/. Ez esetben az ügyi .messzi szavakban az i megőrzését is feltételezhetjük. Érdekes,hogy a -je birtokos személyrag helyett nem használnak-.i i-t/tehát kertje/. Ugyanakkor a kertjében helyett kertjibent mondanak. é>iá szó belsejében: kipzel »képzel» . cslplőgép »cséplőgép», lip/egy lépést/ »lép», azir »azért»kirém »kérem», gyülis » gyÔlés».kögig»község», mi r 1ir »miért» ;toldalékokban/s2uffixumokban/: munkaegysig»munkaegység», 93.
