Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

a nyíltabb £ vagy a hangot ejtik. Ez a hangjelenség feltehetően korábban szélesebb körben, több szóban is megvolt. Az abauji nyelvjárásra vonatkozóan Hyirkos megállapítja, hogy: "A jelenség csekély mérvű', különösen ezuffixnmok / toldalékok— Q.B. / előtt tekinthető szórványosnak" /vö.: i. m. 97/« Minthogy az áttelepültek elszigetelődtek az eredeti nyelvjárásuktól,

it

t még kevesebb szóban él. ELsekélyesedését nyilván elősegítette az is, hogy a megye lakossága e jelenséget nem vette át. A megye területén sehol sem tapasztalható. £ jelenséget nyelvtudományunk a nyíltabbá válás eredményének tartja /vö.: Deme

t i.m.165/. Losonczi szerint a Jelenség a tővégek felől terjedt a hangsúlytalan, majd a hangsúlyos szótagba /vö.: ByF. LXXXI, 9/. A nyíltabb hang helyett zártabb hang használata: o> u:

csuda 'csoda'. Csuda naty vizek vőtak. 'Csoda nagy vizek voltak'. Gondukodik 'gondolkodik'. Most is gondukodik

. 'Most is gondolkodik».

Abnl 'abból'.

a

jtótul »ajtótól', árul 'arról'• Halotam, hogy Béklscsab

árul jötek a régiek.'Hallottam, hogy Békéscsabáról jöttek a réglek'.A -ból

. -tói, -róltoldalékok helyett mindig -bul

. -tul. -rul áll. A fenti példák szerint tehát a köznyelvtől eltérően néhány szóban az o, illetve ó helyett u-t ejtenek. Ez a jelenség a megye más területén is tapasztalható. Eredetét tekintve Pais valószínűnek tartja,hogy az u-s és az o-s változatok párhuzamosan éltek egymás mellett majd később területileg is szétváltak, egyik nyelvjárásban az u, a másikban az £ maradt meg ugyanabban a szóban, toldalékban /vö.: MKyOK. LZXVIII, 22/. Qombocz szerint az u az ómagyarban szabályosan vált o-vá, s ez az o a XVI.században ismét u-vá lett,ugyancsak a nyelv 91.