Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

Hát mikor nyitná ki az egyik szobát, egy kócs nem pászol hozzá. - Mi az ördög? Mikor onnét valaki megszólalt - Ki van ott? Ha jó lélek van ott,akkor eresszetek ki« Ha rossz, akkor menjetek dogotokra! - Te ki vagy ottan? - Én Rudolf vagyok! - Hem baj! Géplakatos vőt a vőlegény, az hazaszaladt mindjárt. Szóval előbb rágyömöszölte a kenyeret, rátette a kócsra. Hazament. Egy pillanat múlva ott vót mán egy csapat kóccsal.És kinyitották. De mán akkor annyira el vót csigázva a Rudolf, hogy mán bizony alig lehetett ráösmerni. - Ka, most mán - azt mondja - menjünk,tik jöttök velem mind a ketten! És akkor ők kijöttek az állomásho, mer mán akkor vonat járt. És ők nem is álltak meg, csak Hagyoroszországba. Mer a cár vőt neki a keresztapja,Mikola Mikolavics! Hát tik oszt elmentek Oroszországba.Ö többet a büdös életbe Magyarországon nem járt - mán úgy, minthogy ötét lássák. De amúgy még vót itthon háromszor! Hajdúnánáson is vót,vándorló ruhában. Ott hált egy szegény háznál. De mikor elment, a feje alatt hagyott egy kis iratot, meg aztán pénzt,aranyat, és egy kis levélt, hogy ki vót ott! De úgy elment, hogy azt megin nem tudja senki, hogy Ü hova ment« Azt is hallottuk, hogy mostan Oroszországban van egy híres tábornok. Nem tudom, hogy mék vőt ott,egy öreg tábornok, hogy az nem vét más, mint Rudolf. A tizennégyes háborúba még ott uralkodót a cár mellett, mint tábornok. /Beszélgetés Pózmán István 78 éves gazdálkodóval,1967.szeptember 26./ 63.