Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

került házas fiak tevékeny részt vettek az egyház és a község életében.A felszaporodott Sulyánok közül az egyiknek kettős neve is volt /Hladký Sulan/. 51. Igen körülményesnek és problematikusnak tartjuk a Sajben-család nevének magyarázatát. Ha a csládnév csak Nyíregyházán fordulna elő - még valahogy a német nyelvből meg is tudnánk fejteni. De minthogy ezt a családnevet megtaláljuk nemcsak az alföldi szlovák telepeken, de magában Nógrád megyében is, ez egy kissé megnehezíti a német nyelvből való származtatást. A békési névjegyzékben szereplő Sajben Márton sógorával együtt Békéscsabáról költözik át Nyíregyházára, s itt, mint féltelkes jobbágygazda a volt Kállai utca elején kap házat és telket. 52. Az egykori Szekeres -családot a régi tirpák közvélemény mint hírneves fuvaros családot tartotta számon. A fuvarozó foglalkozás mellett sokat kupeckedtek, járták a vásárokat, ők szállították, vitték és hozták a helybeli és szomszédos városok mesterembereinek készítményeit. Ha valaki lovat akart Venni, valamelyik Szekeres gazdát kérte meg, hogy kisérje őt a vásárba, lóvásárlás végett. Az 1754-es ös?"- Írásban ezt a családot még Furman néven is számontartják. Egykori emléküket a városhatárban lévő Furman-szállás vagy Szekeres-bokor elnevezés is őrzi. 53. A Szikora családnévről elmondhatjuk, hogy az csaknem az egész szlovák etnikum területén általános elterjedésü. A "sykora" /vagy sýkorka/ cinegét jelent. Ugy véljük, hogy Nyíregyházára több Szikora-család érkezhetett, mert vannak köztük kettős névvel ellátott családok is /Szikora-Steványik, Szikora-Bodnár/. Különben ők la Békés megyéből - Berényből jöttek. A családnak Berényben kiterjedt rokonsága is maradhatott, akikkel sokáig tartották is a kapcsolatot. A hagyomány azt mondja, hogy a berényi érkezésü telepesek között egy 96 éves Szikora is 166.