Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

13. Ugyancsak a Benedek névből alakult a Benes és Bencslk családnév is. Ez a család is Nógrádból jutott le előbb Csabára, onnan Szarvasra, s legvégül Petrikoviccsal Nyíregyházára. Tagjaik kezdettől fogva jőnevü gazdák voltak, értettek a vagyonszerzéshez. 14. A Bogár /az összeírásokban és az anyakönyvekben sokszor Bugár/ családnévnek régebben szintén jő zengése volt. Őseik a Gömör megyei Llpovec

ról /Gömörlipóc/ kerültek le Csabára, onnan Komlóéra, s végül Nyíregyházára. 15. A Jónevü és vagyonos családok mellett nem hallgathatjuk el, a szegényebb sorsuakat sem. Számban és népszerűségben igen kedvelt volt a tirpákok sorában a Brtka család. Gömörből származtak le az Alföldre, leszármazottaikat meg lehetett találni ugy Csabán,Szarvason, a Bácskában, Vajdaságban, mint Nyíregyházán, ügyes furó-faragó, ácsmunkához, barkácsoláshoz értő, élelmes munkás népek voltak. A hagyomány szerint, őseik valamikor sonkolyos mesterséget folytattak, ezért szóródtak szét az egész Alföldön, még a magyar falvakban is. 16. A Bánszky családhoz hasonlóan hosszú vándorutat tettek meg az Alföldön a - valamikor szintén Jónevü és vagyonos - Clnkotszky család tagjai. Valahonnan ÉszakGömörből.egy juhtenyésztéséről hires faluból indultak útnak. Nem menekültek, csak hajtották maguk előtt a juhot, mindig arra, amerre jő legelő Ígérkezett. így értek el Cinkotára. A pesti vásárban eladták a juhot és házat-telket vásároltak. Megpróbáltak gazdálkodni.Azonban a juhászathoz szokott életformájuk nem hagyta őket nyugodni, s újra továbbmentek. Lejutottak Szarvasra. Itt is inkább csak juhtartásból éltek.1754-ben Szarvast is elhagyták, s átmentek Nyíregyházára. Közben megöregedtek és abbahagyták a juhászatot. A nevük elárulta, hogy valamikor Cinko15o-.