Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
10. A Berta , Bartos « Bartók családnevek a latin Bar» tolomenus keresztnévből formálódtak családnevekké. A régebbi Nógrád megyei összeírásokban sokszor fordulnak elő ezek a jobbágynevek« A Nyíregyházára sodródott családok is a Nógrád megyei Lentvoráről kerültek le, több egymásutáni rajokban először Szarvasra,ma jd onnan nyíregyházára. Lentvora másnevü jobbágyokat és zsellércsaládokat is bocsátott az alföldre. 11. A Batta /az összeírásokban sokszor csak Batő, vagy Botó, Bota/ család egyik őse Békéscsabáról, hivatalos elbocsátó levéllel érkezett Nyíregyházára. 12. i Benedek keresztnévből fejlődött a Benkó . Benke Benkei és Benkő családnév. A Nógrád megyei szlovák és palóc családok körében szintén igen gyakori családnév. Viselőiket nem is igen lehet etnikailag megkülönböztetni. Forrásaink szerint e családnevek viselői sem származtak ugyanazon helységből. A Benkő család egyik őse a Nógrád megyei Senné községből került le Szarvasra, s onnan Petrikovics János hívása révén Nyíregyházára. Egy másik ág /Benke/ a Gömör megyei Hostisovcéról /Gesztes/ jött le az Alföldre. Idők folyamán a családok egyik ága elmagyarosodott és nevét Benkőnek kezdte Írni. A hagyomány szerint egyes tagjaik igen ügyes mesteremberek, vásárokat látogató kereskedők voltak. Kitűnően értettek a bőrcserzéshez, készítményeiket külföldi cégek is szívesen vásárolták. Voltak köztük olyanok is, akik rézmüvességgel is foglalkoztak, ez Nyíregyházán igen kifizetődő mesterség volt. Évtizedek során tekintélyes vagyont gyűjtöttek össze, s ennélfogva a város vezetésében is komoly szerepet játszottak. Egyik leszármazottjuk. Benkő István 8 éven át a város főbírói tisztségét is viselte.Az ő ideje alatt harcolta ki a város polgársága az örökváltságot. 149.
