Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

csény, Szécsényke falvakban, főleg a Grassalkovich által telepitett helyeken./ A nyíregyházi néphagyomány ezerint a robot pénzen való megváltásának kialakulása Petrikovics János érdeme. Az akkori feudális Szabolcsban ilyen gazdasági kedvezményeket nem ismertek. E szokatlan Jelenség miatt a nyíregyházi jobbágygazdákat megkülönböztetésként "aranyos" -oknak nevezték a környék lakosai. E gazdasági kiváltságok szintén hozzájárultak az etnikai kritériumok alakulásához. A szóvátett gazdasági kedvezményeket politikai és adminisztratív, főleg önkormányzati szabadságok is kisérték. A békésmegyei jobbágygazdák kezdetben Petrikovics János vezetése alatt, mondhatnánk szervezett formában költöztek át Nyíregyházára. Jövetelük alkalmából magukkal hozták Reguli Sándort, mint a leendő község nótáriusát, tanitójukat, Johanides Jánost, papjukat, Vandlik Mártont, ás jónéhány olyan mesterembert is,akikre az új lakóhelyükön okvetlen szükségük volt, pl. csizmadiákat, kovácsot, ácsmestert, szűcsöt, vargát, stb. Nem a véletlen müve - s ebben nemes Petrikovics János csizmadiamesternek is érdeme van, hogy az áttelepültek sorában a jobbágygazdák és mesterek közt néhány rangját rejtett nemes család is meghúzódott. /Reguli, Jeszenszky, Kovács, Trsztyánszky-Figura, Nagy/. A Békés megyei csoport mindjárt átköltözködése után megszervezi "önkormányzatát". Az évről évre újonnan választott elöljáróságot kezdettől fogva mindig a legértelmesebb,lehetőleg közbizalomnak örvendő, Írástudó, s lehetőleg kétnyelvű jobbágygazdákbői vagy jobbnevü mesteremberekből választották. Ezt az elöljáróságot maga Károlyi Ferenc és a jószágkormányzók. Ispánok is támogatták. /Erre különösen a vallásügyi sérelmek orvoslása miatt volt 115.