Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

VI G A GYULA : TELEKFORMAK NYÍRLUGOSON Nyelvünkben a telek szó kétféle fő jelentéstipuet képvisel: 1. Különböző földterületek megjelölésére szolgál; 2.Különböző eszközök,tárgyak részeit összekötő szij, vagy kötél /ostortelek, bocskortelek, cséptelek/. A két tipus jelentése tehát látszólag egymástól teljesen független fogaionkörhöz kapcsolódik, Éppen ezért a kutatók egy része szerint "a kát típusnak egy tőrei való származtatása felette kétes." 1 Bárczi G. próbál kapcsolatot keresni a kétféle jelentés között: "Földdarab /108b, XIII, sz./ bizonytalan eredetű; feltehetőleg azonos a 'madzag, zsinór' Jelentésű elavult telek főnévvel, ugyanis feltehető, hogy a földet kötéllel, madzaggal mérték." 2 A szónak ez a származtatása azonban szerintem nem fogadható el. A kötéllel és a lánccal való földmérésre valóban vannak adataink, helyen'• = nt még a helynevekben is. 3 Vár a babiloni időktől ismert a kötél, mint mérőeszköz. 4 Nálunk a XII-ÀIII. sz.tól a kötél földmértek. 5 Az, homy a földet a kötéllel "mérték", azt jelzi, hogy itt a kötél nem a mérőeszköz anyagét jeleli - legalább is nem csak azt - hanem annak egy meghatározott egységét, részét. "A kötél tájanként különféle nagyságú, ke. 1 holdnak megfelelő területmérték."

0 A kötéllel márt föld tehát a mérőeszköz egységéről kapta a nevét, mivel a kötél szó soha nem jelent általában földet, hsnem annak csak egy konkrét egységét. /Pl. 1 kötél föld./ Véleményem szerint a telek is csak igy kaphatta volna a nevét a mérőeszközről, íeltéve, hogy valaha is mérték a.földet telekkel. Erre azonban nincsen adatunk és a telek szó sem jelent általában kötelet, csak a bevezetés elején emiitett jelenté sárnyalatokban.A telek