Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

Iában hétfőn volt.Ágynemű mosásra 2-3 hetente került sor. Nyáron az udvaron mostak, öblítettek, sulykoltak. Télen csak a sulykoláet végezték kint a kútnál. Kifejezetten téli munka volt a fonás, a szövés és a disznóölés. Disznóöléskor a leszurás, a perzselés, a hasitás az udvaron történt, a szétbontás, a feldolgozás, a bélmosás a házban. A disznóságot a szabadkéményben füstölték meg. Itt két rud volt, a rövidebb felsőn lógott a szalonna,az alsón e kolbász, ennek u.i. inkább csak szikkadnia kellett, A másik idényjellegű házimunka a fonás.A kendert már őszszel előkészítik a fonásra: az áztatás,szárítás után törték, tilolták, gerebelték. A gerebeléeBel három részre választották, a színéből lett a finom vászonnak, a szöszből a lepedőnek, a csepüből a zsáknak való fonal, A fonás téli estéken,sötétedéstől éjfélig tartott a fonóházakban, de ha napközben ráértek, otthon is fontak, A fonás -efejezése után, kb. tél végétől kezdődött a szövés, amely azonban már nem társas munka volt, mindenki maga végezte otthon. Ilyenkor bevitték a szobába az esztovátát, amely 8 szövés befejezéséig, általában huavétig bent is maradt. A házi munka nagy részét állva kellett elvégezni, e ez még nehezebbé tette az amúgy is fárasztó müveleteket, ülve ritkán dolgoztak, csak akkor, amikor ezt maga a munka kivánta meg, pl. fonásnál, varrásnál stb. A paraszti munkamegosztás következtében a felsorolt munkák a háziasszony teendői közé tartoztak, bár a gyermekek életkoruknak, nemüknek, ügyességüknek megfelelően hamar kivették részüket a dologból. Számottevően azonban a nagylány könnyítette csak a háztartás terheit. A férfiak, a legények, csupán a nehéz fizikai munkákban segitet-