Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

elválasztva, elkerítve az udvartól, iz ilyen helyeken általában kevesebb jószág volt és ami volt, azokat Bem engedték azabadon az udvaron. Itatáskor külön vigyázni kellett arra, hogy ne menjenek a jószágok a szürüre. Külö nősen Így volt ez cséplés idején, mikor a gabona a szabadban volt összerakva. Funkcióiban ekkor is elkülönül azonban a szürü az udvartól. Az esetek döntő többségében azonban az emiitett hármas tagolódás figyelhető meg. Az ettől eltérő formákat csak valamilyen alapvető feltétel hiánya hozza létre. Ehhez a három részhez esetenként virágoskert, baromfiudvar, veteményeskert is csatlakozik. A következő részben a telkek egyes részeit, azok funkcióját fogom vizsgálni. Az egyes részek egymástól funkciójukban biztosan választhatók el, de az elválasztás az esetek többségében kerítéssel is megtörténik, A telekformák vizsgálatán tehát jelen esetben a telkek tagolódását és az építmények rendjét értem. A vizsgálat magán a beltelken folyik, kizárólag, mivel a nylrlugosi gazdának csak egy beltelke van,a falun kivül nem állt sem istálló, sem syür, sem egyéb építmények. Az udvar

.Az udvar a teleknek az utca felé eső része. A telek elején oldalt áll az ajtajával általában D-DHy-ra néző iakónaz. a lakónaz nem az utca vonalán all, hanem 2-4 m-rel beljebb. Györffy I. ezerint a Hagykunságban ez azért van, hogy "sáros időben ne kenjék össze a falat." 7 Ez azonban véleményem ezerint sokkal inkább hatóságilag előirt rendezőelv eredménye lehet, mint sem tisztasági szempont. Szabolcs vármegye 1943. évi szabályrendelete a következőképpen intézkedik: "Olyan községekben, vagy közeégrészekben, ahol a szabadon álló és előker- tee építési módot Írja elő a községi szabályozási terv,az épület utcai homlokzata nem helyezhető az utcai szabályo-