Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Lukács László: Nyírlugos évszázadai

S. bagyai» zsellérei, szolgái eltek a községben. Az első magyarországi népszámlálás /1784-E7/ idején Lúgosnak 800 lakosa van. Az összeirt 191 család 139 házban él. A felnőtt férriak közül 1 pap, 98 paraszt, 67 pa• ,34 raszt örököse es 88 zsellér. Szatrrar megye taksas nemeseit 1805-ben irták össze. Lúgoson ekkor csak öt taksást találunk, a Vajda család tagjait. Valamennyien más 35 házában laknak, állatállományuk is jelentéktelen. '

J A XIX. század első feléből szárr.azó szabolcsi összeírások Lúgosra vonatkozó adatait az alábbi táblázat tartalpiazza:1814-ben 158 ház, 184 család, 125 jobbágy, 956 lakos 1816-ban 164 ház, 230 család, 124 jobbágy, 1105 lakos 1822-ben 172 ház, 227 család, 137 jobbágy, 1093 lakos 1824-ben 172 ház, 227 család, 137 jobbágy, 1066 lakos 1814-oen Szennyespuszta 9 házában 20 család, Csszesen 100 ember él. Az összeirt felnőtt férfiak közül 1 uracalmi • ' 37 tiszt, 6 zsellér, 18 szolga. Az 1828. évi országos összeírás 181 adózót sorol fel. Közülük 83 jobbágy, 82 házas és 16 hazátlan zsellér. Az adóköteles házak száma I65. 664 6/8 pozsonyi mérő gabonával bevetett szántóföld után tartoznak úrbéri szolgálta- . tásokkal. Az adózók állatállományából 321 szarvasmarhát, 3 8 20 lovat, 201 juhot és 49 sertést vesznek számba. A Károlyi-uradalmak történetéről szóló munka adatai alapján a lugosi birtokon 98 egész telek van. Ebből - a papok, a kántorok és a kocsmák után való 4 4/8 sessio leszámítása után - 93 4/8 úrbéri adózás alá eső telek marad, amelyen 1828-ban 139 jobbágy, 28 házas és 4 hazátlan 30 zsellér el.