Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

Halálozáskor sokkal inkább átalakult a ház belső képe. Először is leszedték a dísztárgyakat, a tükröt befordították, vagy fehér lepedővel letakarták, a pitarajtót pedig gyászlepellel vonták be. A halottat a mestergerenda alatt, az ajtóval szemben ravatalozták fel. A ravatal két oldaléra lócákat tettek a gyászolók részére, a halott körül az asszonyok imádkoztak, énekeltek, a férfiak a hátsóházban tartózkodtak. De ez csak kétszobás házaknál volt igy. Az istentiszteletet az udvaron tartották, a halottért a templomban is mondtak misét. Temetés után a házban nagytakarítást csináltak, kimosták, fertőtlenítették a halott ágyneműjét, ruháit. Rendkívüli alkalmak közé tartozott a fonó, a fosztó ás a disznóölés. A fonó a fiataloknak szórakozást jelentett, a lányok fonójába legények is jártak. A faluban 5-6 fonó is volt, külön a lényoknak, külön az asszonyoknak. Egy-e?y lányfonóba 20-25 lány is járt dolgozni, de rajtuk kivül több legény is elment. Itt éjfélig dolgoztak, a attól függően, hogy hányan jártak oda. Disznóöléskor a ház közepére tették az asztalt, a felesleges vagy éppen útjukba eső bútorokat kivitték. Ez a munka egyébként változtatással nem járt. Este a disznótori vacsora a középre tett asztalt ülték körül. A ház karbantartása. Rendkívüli alkalmakat általában takarítás követte, amely hozzátartozott a lakás rendbentartásához. A takarításnak három változata volt:napi, heti, s a nagytakarítás. A napi takarítást szellőztetéssel, ágyazással kezdték, majd fellocsolták a földet, s összesöpörtek.