Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

gazda, 8 felesége, a hátsó házban aludt. Ha volt tisztaszoba, akkor a fiatal pár, vagy a nagyobb lányok ott háltak. A legények egész évben az álban /istállóban/ aludtak, a dikóra, vagy ládára tett szalmazsákon, a guba alatt. Ennek két oka volt: 1. vigyázni kellett az állatokra, 2. a legények, lányok után járva, későn kerültek haza, zavarták volna a család nyugalmát, ha a házban alszanak. Ha azonban megnősültek, ők is bent aludtsk a feleségükkel. Nyáron, nagy hőségben a gazda, a nagyobb gyermekek a tornácra tett dikón, vagy a depóban

, a szénán aludtak. A fiatal házaspár is kiköltözött ilyenkor a kamarába, vagy a fészerbe. Meg kell említenem a fekvőhelyek speciális formáját, a rejtett ágyat, az u. n. kunyhót

. Készítéskor az ágy két végére két deszkát tettek keresztbe,

s erre rakták az ágyneműt, majd az egészet teritővel letakarták, amely elrejtette a külső szemlélők elől. Ebben a kunyhóban 3-4 kisebb gyermek le elalhatott, s a fekvőhelyet az ágy megbontása nélkül használhatták. Kunyhóra vetették az ágyat akkor is, hs kevés volt a párna, mert igy anélkül Í8 magas volt, A fentiekből láthatjuk, hogy a házban állandó jelleggel csak az asszonyok és a kisgyermekek aludtak. Aratáskor, hordáskor azonban a lányokkal, asszonyokkal is előfordult, hogy kint kellett aludniuk a határban. A ház, mint tárolóhely. A lakóház egészét az előző funkciók mellett, velük egyidejűleg, tárolóhelyként is hS8ználták lakóik. A ház raktárfunkciójét három szempontból vizsgáltam: 1. ruhaneműk tárolása, 2. élelmiszer és gabona raktározása, 3. apróbb használati tárgyak elhelyezése.