Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

kedvezmény a beadási hátralék elengedéséből, a folyó évi beadási kötelezettség lo %-os csökkentéséből,gépállomási hátralék elengedéséből és a közép és hosszúlejáratú hitelek esedékes részének törléséből származott. Az áruértékesítés nehézsége együtt járt a gazdálkodásban szükséges pénzforgalom megteremtésének nehézségével. Nem volt pénzük sokszor az ügyvitelre, de legfontosabb; nem volt pénzük előleget osztani.Ez a helyzet kedvezőtlenül hatott a termelékenység emelésére, s egyben lazitotta a munkafegyelmet is. A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának figyelemmel kisérése világos példát ad az előbbi állitás igazolására. Amikor a legtöbb előleget osztottak a legjobb volt a munkafegyelem, s ennek eredményeként a termelés is. Kezdetben nem tudtak a hitelekkel sem cél és okszerűen gazdálkodni. Az első években hitelt kaptak fedezetlekötése nélkül is, ami aztán lazaságra és könnyelműségre vezetett. Ezt a helyzetet csak a 3004/ és 3004/1 sz

. kormányhatározatok megjelenése számolta fel. 1956-ban és 1958-ban osztottak legtöbb előleget és ugyanekkor volt a legmagasabb az egy munkaegységre eső részesedés is. Az első években általában 25o-3oomunkaegységet szerzett egy tag. Szakács Andrásné nő létére már az első évben 28o munkaegységgel zárta az évet.1956ban néhány tsz tag jövedelme az alábbiak szerint alakult: N é V : Teljesített 1 munkaegység Kapott összes munkaegység értéke Ft-ban Ft. Morvái Imre 473 48.53 22.954 Kosa Sándor 482 " 23.491 Szakács András 4o5 " 19.654 lapos Sándor 458 " 22.236 Természetesen ez nem a teljes jövedelem, hiszen eh-