Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

4. Honismereti Szakkör, Vásárosnamény: Adatok a vásárosnaményi járás felszabadulás utáni történetéhez

lenes kormány éa a felsőbb szervek intézkedéseinek megjelenésével. Azonban politikai előkészítésében a földosztás tényének a tudatba való behatolásáért a kommunista párt jelentős tevékenységet fejtett*, ki. Vásárosnamény

ban kiosztásra került 10 földbirtokos , több kulák család összesen 971 kh földje. Ebből 342-t család kapott. Ami azt jelentette, hogy jelentős mértékben megváltozott a társadalmi szerkezet is a községben. Középparaszt családok számát 76-ra,a kisparasztok számát 266-ra növelte, mig a földnélküliek arányát caaknem megszüntette. Természetesen ez elaőaorban csak az alapváltozást jelenti, mert az emberekben a századokon kialakult vagyoni megkülönböztetés továbbra is élt,

s a földosztás vagyon szempontjából csak a nagybirtok megszüntetésében éreztette a döntő hatását.Újonnan földhöz jutottak nem birták kiharcolni maguknak azt a tekintélyt, mint ami már megvolt a régi gazdáknak. A földosztás végrehajtásában itt-ott kisebb villongás is történt és elsősorban a faluk közötti összeütközésben mutatkozott meg. Olcsvaapáti határában nem volt nagybirtok,csak azon a területen, melyet a Szamos átvágott és kb. 80-100 hold területével a vitkaiak is sajátjuknak érezték, és amikor a Mátészalkáról a "Jegyei Földosztóbizottság képviseletében a vitkaiak megjelentek az olcsvaapáti határban, a helybeliek 44-en kapával és kaszával felszerelve megrohanták őket. összetűzésre nem került sor,mert a vitkaiak tanácsosabbnak látták a hasznos futást.Az olcsvaapátiak pedig az Országos Földintéző Hivatalhoz fordultak, mely hivatal a vitatott területet nekik is igérte. Olcsvaapátiban telekhelyek kérdésében alakult ki vita, mivel a 20 £-os többlet földet kártalanítás cimén a telekhely tulajdonosok kévéseitek,és a Kisgazdapárt vezetőaégé-