Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

4. Honismereti Szakkör, Vásárosnamény: Adatok a vásárosnaményi járás felszabadulás utáni történetéhez

község politikai életét a Nemzeti Bizottság irányitotta, melyben valamennyi pártból a képviselőket megtaláljuk. Lónyán a felszabadulás után a lakosság legnagyobb része a k.isgazdapártba tömörült. HKP-nak 1945 kora tavaszán még kevés tagja volt. A Nemzeti Bizottságba a község szegényparasztsága jelentős mértékben volt képviselve a Kisgazdapárt fölénye ellenére is. A német katonák elvonulása után, a kommunista magatartásáért Amerikából hazatoloncolt Baráth Menyhért vezetésével Tákoson megalakult az MKP. A Nemzeti Bizottságba a község haladó szellemű és kommunista érzelmű tagjai kerülték, s beválasztották azokat is, akik tudtak oroszul beszélni. A Nemzeti Bizottság a szovjet csapatok vezetőivel karöltve tevékenykedett, a lakosság közellátásának biztosítása érdekében. Gsaroda községben is megalakult a Kommunista Párt, alapitó tagjai Szakács János, Ecséri Márton, Sebestén Lajos, akik aztán a Nemzeti Bizottságban is tevékenyen közreműködtek. Márokpapin a kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt mögött, az MKP. csak 1946-ban alakult meg. A beregi részen élő lakosság politikai állásfoglalását jelentősen zavarta,hogy a felszabadulást követő napokban a férfiaknak jelentős részét kényszermunkára vitték.Ekkor még nem tudták, hogy ez is az újonnan létrejött közigazgatási szervekben még jelentősen érvényre jutó polgári erőknek volt köszönhető, akik maguk mentésére beregi lakosokat,mint a nyilasok kiszolgálóit tüntették fel. Beregsurányban az MKP vezetői Pedor Pál és Badak Gyula agrárproletárok voltak,. A. ^emzeti Bizottság vezetőjré>, az egyben községi birói ezerepet betöltő Román András szintén kommunista volt. A milícia parancsnoka id.Angalét Bertalan. Gelénesben a középpa-