Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

3. Csiszár Sarolta: Gergelyiugornya fejlődése a felszabadulás után

volt e vetve, vagy nem. A saját földeken emberhiány és egyéb bajok miatt sok hiány volt a vetésben. Most ugy kellett kiosztani a kapott területet, hogy lehetőleg igazságosan jusson a vetett területből. Akkor nagyon sokan szivesebben vettek 2 hold vetett földet, mint 4 hold vetetlent. Nehéz volt a telekhely osztás. Az 1922-es telekhely osztás során a néhány juttatott telekhelyet Ugornyának a Tiszaszalka felőli végén az akkori községi legelőből adták ki.Ez településre alig alkalmas,nedves, vizálló hely volt. 1945.-re itt már csak néhány telek volt beépítetlenül és néhány az olyan hely, amely belőle még kiosztható. A kettős község középső részén volt és van a közös temető és a református egyház 3 holdnyi templom és lelkészi lakás telke, ezeken kivül még mintegy 2 hold mélyebben fekvő volt vályogvető terület. Az összes terület itt mintegy 10 hold. Ehhez nem nyúlt hozzá a bizottság. Nem élt a csere lehetőségével a beépítetlen foghíjakkal kapcsolatban sem, ha tudnivaló volt is, hogy arra a tulajdonos belátható időn belül nem fog épiteni. Az un.Szeszpes utca máig is nagyon foghíjas. A falunak a régi osztásból származó telekhelyekkel ellentétes végén, Jánd felől alakítottak ki utcákat,ott osztottak telekhelyeket. Az uj telekhelyek nagyon megnövelték a falu hosszát.Azmost 3 km hosszú lett és a két vége szélesedett ki.Igy alakul ki a sürübb telépülés.Ezek itt a két végen, a falu közepétől messze vannak, messze estek a kereskedelmi, gazdasági és kulturális központoktól. A nagy távolságok miatt nem sikerült máig sem megnyugtatóan rendezni az utak kérdését.Az utcák teljes hossza csaknem 9 km lett. Az utóbbi időben már csak az épitkezési engedélyek kiadásával lehetett volna valamit segiteni,hogy a falu kö-