Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)
3. Csiszár Sarolta: Gergelyiugornya fejlődése a felszabadulás után
4. A közigazgatás rendeződése 1945. február táján kissé szilárdabb lett a járási i* gazgatás. Munkába állt a főszolgabírói hivatal, jobb lett a községek közötti érintkezés. Megszervezték a járási rendőr kapitányságot és minden faluban rendőrséget szerveztek.Gergelyiugornyán Mihály József lett a községi rendőrparancsnok. Mihály József mellé 6 rendőrt osztottak be. Ezek közül Tóth Béla, Frankó József és Márton Károly tarpaiak voltak, Szűcs János és Tóth Lajos gergelyiugornyaiak. A rendőrök civil ruhában jártak, karszalagot hordtak, puskájuk is volt Máramarosból szekérrel hordták a sót és nagyon magas árakai': adták tovább. Az országban alig volt só. Az elkobzott sóból a közellátást igyekeztek biztosítani. A rendőrség felállításával egy időben rendeződött a birói tisztség kérdése. Illés József lett a községi biró. Ugyanakkor a körjegyzőség élére Czele József került. A körjegyzőség központja továbbra is Jánd maradt. Ebben a kezdeti korszakban a közigazgatás alig tett mást, mint biztosította a jóvátételi beszolgáltatásokat és a hadiszállításokhoz fuvart biztosított. Mivel vonat még nem volt, a szállításokat fogatokkal kellett elvégezni. A szállításokat egyaránt végezték ló és ökörfogatokkal. Igy kerültek el gergelyiugornyaiak egy szállítmánnyal egészen Miskolcig. A Nemzeti Bizottság névsorát ma már nem is lehet pontosan megállapítani. Az emlékekben összeolvad a községi elöljáróság, a Földigénylő Bizottság és a Nemzeti Bizottság. Viszont az is igaz, hogy aki az egyikben szerepet játszott, az részt vett a másiknak a munkájában is és igy ma, 20 év múlva már saját maguk előtt is egybeolvadnak a különböző minőségben végzett funkciók. A Nemzeti Eizottságban szerepet játszottak: Fejes Mihály, Szabó János és Boruch Gyula róm.kath.tanító, akik mint 1919-es veteránok kapcsolódtak be a munkába.