Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

3. Csiszár Sarolta: Gergelyiugornya fejlődése a felszabadulás után

CSISZÁR SAROLTA: GERGELYIUGORHYA FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁS UTAH 1. Birtokviszonyok a II. világháború idején A faluban 5 holdon aluli parasztbirtok 391 volt, öszszesen 542 hold területtel. 5 holdon felüli parasztbirtok 99 volt, összesen 1129 hold területtel. Ezek közül csak néhány haladta meg a 10 holdat. A határba ekkor 6 nagybirtokos területe nyúlt be. Ezeknek a gergelyiugornya! határban levő összes területe 850 hold volt. Tulajdonosaik közül egy sem lakott a faluban. A háború alatt a falu népe ugyanazokat a terheket hordja,mint az ország többi része. A férfiak katonáskodnak,itthon az öregek, az asszonyok és a gyermekek müvelik a földeket, teljesitik a Jurcsek féle háborús beszolgáltatásokat, viselik a termelés minden gondját. 2. Német megszállás A fokozódó partizántevékenység miatt 1944. nyarán az egész Bereg megyét hadműveleti területté nyilvánították. A faluban 50 főnyi nemzetőrséget állítottak fel. Ennek parancsnoka Ugornyáról Varga Sándor nyugalmazott tiszthelyettes lett. Puskáikat a községházán őrizték. Működésük csak gyakorlatúzásokban merült ki. A háború utolsó szakaszában német csapatok szállták meg a falut. Házaknál laktak, felszerelésüket, autóikat, és a visszavonulás közben rablott holmit az udvarokon őrizték. Feladatuk volt a hidat biztosítani, illetve előkészíteni a felrobbantásra. A felszabadító csapatok minden irányból közeledtek. A németeket harapófogóba szorították, azok Csapnál igyekeztek kitörni. A bezárt seregrész menekülése nagyon nehéz volt. A G-ergelyiugornyán levő németek november