Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

akkor kiderül, hogy a tagság zöme idős. ötven, sőt inkább hatvan éven felüliekből áll. A statisztika nem tartalmazza az úgynevezett bedolgozó, vagyis munkakönyvre dolgozó családtagok számát,ez az adat ugyanis jelentősen javítana a korszerinti megoszlás helyzetén bár le kell szögezni, hogy a termelőszövetkezet tagsága ha nem is elöregedett, de inkább a középkorúak közül tevődik össze. Ez fontos a munkaerőgazdálkodás, a munkaerőmérleg szempontjából.Hiszen a felsorolt tényezők megszabják az üzem termelési szerkezetének alakulását. Az újonnan alakuló vagy fejlődött szövetkezeteink gazdálkodásánál a legtöbb hiba abból fakad, hogy üzemeink nehezen tudják megtalálni a gazdálkodásuk helyes irányát és arányát.Ebben a kérdésben a Vásárosnamény Vörös Csillag termelőszövetkezet szerencsés megoldást talált. Az előbb ismertetett táblázat, mely a földterület alakulását mutatja meggyőz bennünket arról, hogy a szövetkezet számolt először is a korábbi kultúrával, a kialakult szokással, s figyelembe vette az állókultúrák /szőlő, gyümölcsös,rét stb/helyzetét, a takarmány vetésterület alakulását, s igy a növénytermelés volumenéhez alakította a takarmánjmenynyiség figyelembevételével az állatállományát

.Hem méretezték tul az állattenyésztés arányait, de a lehetőség határáig idejében felfejlesztették. Természetesen az állattenyésztésen belül is specializálva a marha, sertés és minimális juh tenyésztésre. A talajadottságok, a homok terület arra ösztönözte a tsz-t, hogy az egyébként nem hasznosítható területeken a gyümölcstermesztés alapjait és fejlődési lehetőségeit teremtse meg, a gyümölcstelepités szomszédos tsz-ekkel megegyező sávjából kimaradó homokon